Rodin múzeum

Auguste Rodin az impresszionista szobrászat legnagyobb hatású képviselője. Rodin élete végén, 1916-ban teljes vagyonát a francia államnak adományozza azzal a kikötéssel, hogy létesítsenek állandó múzeumot műveinek. A Rodin Múzeum végül abban a házban kapott helyet, melyet 1906 óta bérelt a művész. Ez a múzeum őrzi azóta is Auguste Rodin szobrász legtöbb művét.

Belépőjegy árak:

Felnőtt: € 6,00
Kedvezményes : € 4,00

Cím, elérhetőség:

77, rue de Varenne, 75007 Paris
Tel: 33 (0)1 40 13 49 13
www.musee-rodin.fr

Megközelítés tömegközlekedéssel:

13-as metróval, Varenne megálló.

Nyitvatartás:

Áprilistól – szeptemberig mindennap (kiv hétfő): 09.30 – 17.45.
Októbertől – márciusig mindennap (kiv hétfő): 09.30 – 16.45.
Zárva: hétfő

Rodin múzeum - musée Rodin

Auguste Rodin élete
(1840-1917)

Auguste Rodin az impresszionista szobrászat legnagyobb hatású képviselője. A francia szobrász kezdetben a középkori művészet hagyományainak szellemében alkotta műveit. Később szobrain a festőiség lett az uralkodó elem, amelyet az egyenetlen mintázás révén keletkező fény-árnyék hatással ért el. Életművében egyesült a realizmus és a romantika, de túllépett mindkettőn.

Leghíresebb alkotásai A Calais-i polgárok, A gondolkodó és A csók. Számos portréja is ismert, például – a nagy botrányt kavart – Balzacot ábrázoló, de ő készítette Victor Hugo emlékművét is. Igazi mesterműve, amelyen 1880-tól haláláig dolgozott, a monumentális, befejezetlen Pokol kapuja: eszméinek, formaművészetének, témáinak tárháza. E műve olyan, mintha benne a Gondolkodó különféle változatai jelennének meg. Szenvedélyesen szeretett rajzolni, vázlataiból, tanulmányaiból a budapesti Szépművészeti Múzeum is őriz néhányat.

1840-ben született egy rendőrtiszt gyerekeként. 14 évesen iratkozott be a Ecole Spéciale de Dessin et de Mathématiques nevű iskolába, a “Petite Ecole”-ba, miután három alkalommal elutasították a Ecole des Beaux-Arts-ból, a “Grand Ecole”-ból. Érettségi után, 1857-ben díszítő szobrászként kezd el dolgozni a műfaj koronázatlan királya Albert-Ernest Carrier-Belleuse mellett.
22 éves, amikor meghal testvére, Marie. Fájdalmában és elkeseredettségében beáll a “Peres du Saint-Sacrement” nevű szerzetesrendbe. Itt a rendfőnök hamar felismeri a fiatalember tehetségét, és biztatja a folytatásra, majd visszatér a világi életbe.

1864-ben megismerkedik egy Rose Beuret nevű varrónővel, aki élete végéig társa és számos művének modellje lesz. Még ebben az évben megpróbálja kiállíttatni a Törött orrú férfi című alkotását a hírneves Párizsi Szalonban. Kérését azonban egyelőre elutasítják, s a művet csak jóval később állítják ki – Egy római portréja címmel.
A francia-porosz háború (1870-71) után Rodin követi mesterét, Carrier-Belleuse-t Brüsszelbe, ám heves viták után elválnak útjaik. A következő 5 évben egyedül alkot a belga városban, ahol sorra kapja a megbízatásokat.

1875-ben Olaszországba, Firenzébe és Rómába utazik, hogy “megfejtse Michelangelo titkát”. Az olasz művész alkotásai óriási hatással vannak rá: ekkor határozza el végleg, hogy szakít az akadémiai szobrászat dogmáival és saját művészi útját fogja járni. Gótikus katedrálisokat tanulmányozza, majd Párizsba megy, ahol végre bemutatkozhat a Párizsi Szalonban a Bronzkor című alkotásával. Itt azonnal a támadások kereszttüzébe kerül. A kritikusok azzal vádolják, hogy csupán egy élő emberi alakot másolt le. Mások viszont -ahogy ez ilyenkor lenni szokott- azonnal elkötelezett rajongóivá válnak, s elámulva valósághű ábrázolásmódján kikiáltják a képzőművészet legnagyobb csillagának.

1880-ban Rodin megkapja első komolyabb megbizatását: készítsen egy bronzkaput az épülő művészeti múzeum számára. A szerződés szerint 1884-ben be kellett volna fejeznie a művet, a Pokol Kapuja azonban soha nem készül el. Mégis döntő jelentőségű Rodin életében: haláláig dolgozik rajta, számos művének témáját merítve belőle.

1885-ben Calais városa ad megbízást Rodinnek, hogy állítson méltó emléket a város dicső elődeinek. Így születik meg a Calais-i polgárok című szobor-csoport.

Ahogy növekszik művészi hírneve, úgy lesz egyre zűrzavarosabb a magánélete. Számos kis kaland után 1883 körül megismerkedik Camille Claudellel, aki előbb tanítványa, majd szeretője lesz. Viharosan romantikus szerelmük alatt Camille a legfőbb múzsa ( ebből a szenvedélyes korszakból származik Rodin mestermunkája A csók is). A tehetséges szobrásznő jó tanítványnak bizonyul, állítólag közreműködik jó néhány Rodin-mű elkészítésében is. A botrányoktól hangos kapcsolat 1892-ben meglazul. Camille úgy érzi, Rodin emberileg és művészileg is tönkretette. Egyre inkább belelovallja magát a cserbenhagyott szerető, művésztárs szerepébe. Egy darabig ugyan még kiállít, ám fokozatosan visszavonul a világtól, s 1898-ban végleg beleőrül a szakításba. 1914-től egy idegszanatóriumban éli le hátralévő, közel három évtizedét.

Ezalatt Rodin csillaga tovább emelkedik, 1889-ben felkérik, hogy készítse el Victor Hugo emlékszobrát. A tervek azonban túl merészre sikeredtek: Rodin a nagy írót meztelenül ábrázolta volna múzsái körében. A megbízást visszavonták, Rodin a szobrot nem is fejezte be. Ennek ellenére az 1890-es években már ünnepelt művész, sorban nyitja meg kiállításait világszerte, sőt újabb megtisztelés éri: elkészítheti Honore de Balzac szobrát. Nagy sorozattal, önálló pavilonnal jelentkezik az 1900-as párizsi világkiállításon, egyetemek fogadják díszdoktorukká.

Élete végén 1916-ban teljes vagyonát a francia államnak adományozza azzal a kikötéssel, hogy létesítsenek állandó múzeumot műveinek. A Rodin Múzeum végül abban a házban kapott helyet, melyet 1906 óta bérelt a művész.

1917-ben feleségül veszi a botrányok ellenére mellette mindvégig kitartó, évtizedek óta hű társát Rose Beuret-t, aki három héttel később meghal. Rodin 10 hónapra rá követi Rose-t.