A Panthéon Párizs egyik leglátogatottabb emlékműve, mely neoklasszicista stílusban épült, és közel két évszázada áll a városban. Ötlete XV. Lajostól származik, aki mikor nagyon beteg volt fogadalmat tett a város védőszentjének, Szent Genovévának, hogy templomot emeltet a tiszteletére.
A XVIII. század derekán kérte fel udvari építészét a Panthéon felépítésére. Az épület a forradalom kitörésekor készült el, így a forradalmárok birtokba vették, hogy hősi halottaikat itt temessék el. A későbbiek folyamán Napóleon visszaadta az épületet az egyháznak, majd a XIX. század végén dőlt el, hogy mégis egy úgymond dicsőség csarnokaként fog funkcionálni a hatalmas építmény.
Azóta valóban a legdicsőbb franciáknak választják nyughelyül a Panthéont. A legérdekesebb Rousso koporsója, melyből egy kéz nyúlik ki, kezében a felvilágosodás fáklyáját tartva. A templom érdekessége, hogy 1849-ben Léon Foucault itt végezte el a híres inga kísérletet, mellyel bizonyítást nyert, hogy a Föld forog.
A közelmúltban érdekes eseményektől volt zajos a Panthéon és környéke. A templom órája évtizedek óta nem működött már, amikor az Untergunther nevű „restaurátor-kommandó” illegálisan behatolt az épületbe, darabokra szedték az órát és megjavították azt, majd felfedték magukat a hatóságok előtt. Azóta ismét működik a Panthéon időmérője.