Louvre

A Louvre a világ egyik legismertebb múzeuma, mely Párizs központi részén található. 1204-ben építtette II. Fülöp Ágost eredetileg királyi kastélynak, majd később királyi vadászház volt. A XIV. században V. Károly átépíttette, majd később újra királyi vár lett belőle. Medici Katalin a Louvre-t választotta székhelyéül, IV. Henrik pedig a Tuileriákkal egészítette ki. XIV. Lajos új épületet emelt és össze is kötötte a régi Louvre épülettel.

Később a királyok áttették székhelyüket a versailles-i kastélyba, ekkor már hivatalnokok, tudósok és művészek vették birtokba az épületet.

Louvre Párizs

A XIX. században III. Napóleon építette újjá a kastélyt oly módon, hogy a Louvre és a Tuileriák egy óriási palotát alkossanak. Ilyen módon már elfért egy épületben a királyi udvartartás, a hivatalnokok, a múzeum, továbbá egy lovagló iskola is. 1871-ben a Tuileriák leégett, azóta a Louvre-ban csak a pénzügyminisztérium kap helyet és a világhírű múzeum.

Louvre piramisa

1983-ban Mitterand elnök felkérte I. M. Pei építészt a Louvre kibővítésére és modernizálására. Pei egy hatalmas üvegpiramist tervezett az udvarra, mely a mai napig megosztja a párizsiakat. Egyesek szerint csodálatos a hatalmas acél és üveg építmény, mások szerint nem helyes a több száz éves királyi palota udvarán egy ilyen ultramodern stílusú építmény. A Louvre piramisát 1989-ben adták át. A piramis magassága 21 méter, hossza 35 méter, az üvegtáblák száma vitatott, a Louvre tájékoztatójában 673 üveglap szerepel, a tervező iroda szerint 698. Az évek alatt többen megszámolták az üvegtáblákat, de az eredmények mindannyiszor eltérést mutattak. Ez a számadat akkor vált kifejezetten érdekessé, amikor Dan Brown A da-Vinci kód című sikerkönyve megjelent, melynek egy része a Louvre-ban játszódik, és foglalkozik ezzel a kérdéssel, hogy hány üvegtáblából is áll a híres üvegpiramis.

Louvre Múzeum

Louvre Múzeum

A múzeum központi tere a Napóleon- csarnok, ahonnan felvonóval lehet eljutni a múzeum különböző részeibe. A Louvre három különálló részre tagolódik, a keleti Sully-, a déli Denon-, és az északi Richelieu- szárnyakra. Érdemes a bejáratnál elvenni egy ingyen térképet, mert bár a fő látnivalókat nyilak jelzik, térkép nélkül könnyen eltéved az ember.

A múzeum körbejárását érdemes a középkori Louvre-t bemutató kiállítással kezdeni. Itt bemutatják Fülöp Ágost erődjének romjait. A földszinti Sully- és Richelieu- szárnyban láthatók a keleti régiségek, többek között Hammurappi törvénytáblája, a világ első jogi irata, és a mezopotámiai szobor, az imádkozó Ebih-il.  A Sully-szárny déli oldalán található a híres Milói Vénusz, melyet 1820.-ban vásárolt meg a francia kormány a görög Milosz- szigetről. A földszinti Denon-szárnyban látható az etruszk szarkofág a heverő házaspárral, illetve az olasz szobrok részlege, ahol megtalálhatók Michelangelo szobrai is. Az első emeleti Denon- szárnyban több más olasz festő (Tiziano, Tintoretto, Raffaello stb.) remekműve mellett látható a Louvre büszkesége, a Mona Lisa. Ugyancsak az első emeleten látható a Nagy Galéria, melyben neves francia művészek (Delacroix, Géricault stb.) mellett El Gréco és Goya képei is megtalálhatók. A Richelieu- és Sully-szárny második emeletén a képeké a főszerep. Itt láthatók Rembrandt festménye a Bethsabé fürdője illetve Jan Vermeer, A csipkeverőnő című portréja is.

Külön szárnyban három további gyűjtemény is látható. A Musée de la Publicité plakátgyűjteménye mintegy 100 ezer darabból áll. A középkortól napjainkig láthatók hirdetések, plakátok. A Musée des Arts Décoratifs az iparművészet korszakaiba enged betekintést. A középkortól az art deco-ig mutatja be az iparművészet fejlődését falikárpitokon, bútorokon keresztül. A Musée des Arts de la Mode et du Textile a párizsi divat alakulását követi nyomon a 16. századtól napjainkig. A múzeumban 16 ezer kosztüm, 30 ezer textilminta és 35 ezer divatkellék látható.

A Louvre legnagyobb büszkeségei

Lonardo da Vinci: Mona Lisa (1503-1506)
Milói Vénusz (i. e. 2. század körül)
Géricault: A Medúza tutaja (1816.)
George de la Tour: Hamiskártyás (1635-1640 körül)
Ingres: Fürdőző (1808.)
Cimabue: Trónoló Madonna (1270. körül)
Botticelli: Vénusz és a Gráciák megajándékoznak egy fiatal lányt (1438. körül)
Varmeer: A csillagász (1668.), A földrajztudós (1668-1669)
Michelangelo: A lázadó rabszolga (1513-1515)
Írnok (i.e. 2500-2350)
Szárnys bika Perzsiából (i.e. 500. körül)