Párizs Franciaország fővárosa. A világ négy legjelentősebb városa közé tartozik. A turisták körében nagyon népszerű, évente 30 millióan látogatják.
A legkorábbi leletek arra utalnak, hogy a várost már i. e. 4200-ben lakták, akkoriban Párizs egy vadászfalu volt. I. e. 52-ben Labierus gall helytartó foglalta el a várost, ekkor a település a Lutéce nevet kapta, és a jelentősége egy római kori vidéki városéval volt egyenlő, ennyire is volt ellátva. Volt egy színháza, palotái, fürdői, fóruma és egy amfiteátruma. A temető a várostól délre feküdt.
Párizs a IV. században vette fel mai nevét. A VI. század elején Klodvig a rómaiak legyőzése után ide helyezte központját. A VIII. században erődrendszert építettek a város körül. A IX. században a normannok a bal parti városrészeket teljesen elpusztították. A X. század végén, Kapet Hugo trónra kerülése után, Párizs a Nyugati Frank Birodalom legjelentősebb városa lett, majd a XI. században kezdett a folyó jobb partján is terjeszkedni. Az utána következő századokban folyamatosan királyi székhely lett, ezért a fejlődés elkerülhetetlen volt. I. Fülöp Ágost uralkodása alatt épült fel több jelentős építmény, mint a Louvre, a Notre Dame vagy a Sorbonne. A középkorban jelentős kulturális és tudományos központtá vált a város. XV. Lajos építtette a Pénzügyi és az Igazságügyi Palotát, továbbá szigorú városépítési rendelkezéseket hozott. Szabályozta az utak szélességét, új városfalat épített és a hidakon való építkezést megtiltotta, továbbá a hídon elhelyezkedő házakat leromboltatta.
A XVIII. században a Nagy Francia Forradalom kitörésekor nagy változások álltak be Párizs életében. Ekkor sajnos a kivégzések mindennapossá váltak a főváros terein. Aki ismét pozitív változásokat hozott a városképbe, az I. Napóleon volt. Úgy gondolta, hogy Párizsnak kell a legszebb városnak lenni és hatalmas építkezésekbe kezdett. Ekkor épült ki az új csatorna rendszer is és rengeteg közút épült. Ekkor épült ki a Saint-Germaine negyed is.
A XIX. században jelentősen nőtt a város területe, a külterületeket hozzácsatolták, ekkor lett húsz kerület. 1870-ben kikiáltották a második köztársaságot, miután a porosz-francia háborúban szinte az egész város porig égett.
A XIX. század végén és a századfordulón több világkiállítás színhelye is volt Párizs, ekkor épült az Eiffel-torony, a párizsi metró. Sajnos tíz évvel később hatalmas árvíz pusztított végig a térségen.
A második világháború idején Párizs német megszállás alatt volt. A háború után ismét rohamos fejlődésnek indult a város. 1970-ben az ipari létesítményeket a külvárosba likvidálták, ezzel is támogatva Párizs belvárosának védelmét, úgy tisztasági, mint esztétikai szempontból.