Az Eiffel-torony az 1889. évi világkiállításra épült és azóta Párizs egyik jelképévé vált a 300 méter magas építmény.
A világkiállítást a francia forradalom századik évfordulójára tűzték ki, szükség volt egy nagyszabású emlékműre. Amikor a terveket véglegesítették, az Eiffel & Cie két mérnöke egy fém torony tervével állt elő. Gustave Eiffel megvásárolta a szabadalmat és megkereste vele Barcelona polgármesterét, ahol elutasításra talált az ötlet. Ezután Franciaország kereskedelmi miniszterét kereste meg, mivel ő volt a világkiállítás fő szervezője. Végül a terveket elfogadták és Eiffel szerződést kötött a francia kormánnyal.
A szerződés szerint az építményt a kormány finanszírozta és engedélyezte a Szajna partján lévő elhelyezését. Ennek ellenére a költségek 80%-át Eiffel fizette, mely 8,5 millió arany frank volt. Ezzel megvásárolta a torony hasznosításának jogát húsz évre. Csak ennek letelte után került ez át Párizs tulajdonába.
Az építkezés terve már a kezdetekkor tiltakozást váltott ki az emberek egy részéből, melyet jelentős személyek támogattak. Ennek ellenére az építmény hihetetlen tempóban emelkedett, havonta 12 méterrel lett magasabb. Két év alatt épült fel az Eiffel-torony, 1889. május 15-én nyitották meg a közönség előtt. Eiffel ekkor megkapta a Becsületrend lovagja címet.
A liftek hidraulikusak voltak, bár még egészen kezdetleges formában. Ezeket sajnos tíz év elmúltával le kellett cserélni. Az új lifteket Korda Dezső tervezte. Mindettől függetlenül az Eiffel-torony elsöprő sikert aratott. A világkiállítás alatt az első szinten éttermet nyitottak, a második szintre beköltözött a Le Figaro szerkesztősége, a harmadik szint is látogatható, a panoráma csodás ebből a magasságból.
Gustave Eiffelt ezek után a francia akadémia tagjává választották. Ezek után megépítette a nizzai csillagvizsgálót, a Szabadságszobor tartószerkezetét New York-ban, egy bordeaux-i hidat és Iquitosban az operaházat. Magyarországon is folytatott építkezéseket. Budapesten ő építette a Nyugati pályaudvart, a Margit-híd munkálataiban is részt vett, továbbá a szegedi közúti híd építésében is részt vett. A Panama-botrány során őt is megvádolták, hogy rossz minőségű acélszerkezetek érkeztek a csatorna építéséhez. Két év szabadságvesztésre és pénzbírságra ítélték. Eiffel jelentős eredményeket ért el az aerodinamika területén, továbbá a repülés első kísérletezői között is ott volt 1923-ban bekövetkezett haláláig.
Az Eiffel-torony eredetileg a világkiállítás után lebontásra került volna, de a kimagasló siker miatt nem tették. Mai napig megosztja az ország lakóit, hogy ez egy szép emlékműve, avagy csúfsága a fővárosnak. Sok megpróbáltatáson ment át a torony, többször akarták szétbontani, többek között a második világháborúban kellett volna az alapanyaga a fegyvergyártáshoz. Végül a torony maradt és ma is a világ egyik leghíresebb építménye.