A Boulevard Saint- Michel-től keletre elterülő negyed onnan kapta nevét, hogy az itt tanuló diákok latinul hallgatták előadásaikat, amíg Napóleon a forradalom után ezt meg nem változtatta. Ez a környék már a középkortól kezdve a tudományok és a bölcsesség otthona volt, itt áll a híres egyetem a Sorbonne.
Musée National du Moyen Age- Thermes de Cluny
A múzeum a világ egyik leghíresebb középkori műgyűjteményének ad helyet. A tárlatot olyan tárgyak alkotják, mint középkori kódexek, miseruhák, hímzések, kárpitok és egyéb vallási emlékek. A középkori kert nem hiteles másolata az eredetinek, csupán a műtárgyak ihlették.
Saint- Merri templom
A gótikus stílusú 16. századi templom 1331.-ből származó harangja a legrégebbi Párizsban. A templomnak nem csak a harangja, de az orgonája is híres. Nem más játszott rajta, mint Camille Saint-Saëns.
Sorbonne
A Sorbonne-t 1253-ban alapította Szent Lajos király és gyóntatója Robert de Sorbon. Eredetileg 16 teológushallgató kezdte meg itt tanulmányait. Európa legnagyobb hírű tudósai jártak falai között, s a szellemi élet csak úgy pezsgett falai között.
17. századi kápolnájában nyugszik Richelieu bíboros, aki egykor maga is az egyetem diákja volt. Sírja fölé faragott kőlap borul, s a néphit szerint akkor esik le, ha a bíboros lelke kiszabadul a pokolból.
A közelben áll a Collége de France szabadegyetem is, melyet a Sorbonne ellenlábasaként hozott létre I. Ferenc 1530-ban.
Panthéon
A Panthéont, XV. Lajos építtette Szent Genovéva (Párizs legfőbb védőszentje) tiszteletére, mikor felgyógyult betegségéből. Az építkezés 1756-ban kezdődött Soufflot vezetésével, de pénzhiány miatt csak a forradalom kitörésének idején készült el. A forradalmárok a templomot a szabadság megteremtőinek pantheonjává nyilvánították. Később Napóleon visszaadta az épületet az egyháznak. 1885-ben határozták el, hogy e templom lesz a legdicsőbb franciák nyughelye. Az altemplomban található többek között Victor Hugo, Émile Zola, Voltaire, Rousseau és számos tudós sírja . A legtöbb sír ráccsal van elzárva a látogatók elől, de Rousseu sírja kivételt képez. A nyughelyet nemhogy nem borítja rács, de egyenesen vonzza magához a látogatókat, mivel koporsójából egy fából faragot kéz nyúlik ki, mely a felvilágosodás fáklyáját tartja. A Panthéon kupolájának galériájában végezte el Léon Foucault, fizikus 1849-ben azt a híres ingakísérletet, mellyel bebizonyította a Föld forgását.
Botanikus kert (Jardin des Plantes)
A Botanikuskert 1640-ben nyílt meg XIII. Lajos gyógyfüves kertjeként. Itt áll Párizs legöregebb fája, egy 1635-ben ültetett fehér akác. Az 1700-as években a kert labirintussal, amfiteátrummal és kiállítótermekkel bővült, majd 1889-ben megnyílt a Galerie de Zoologie, ahol a francia utazók hazahozott és kitömött állatait mutatták be. Az állatkert 1794-ben nyílt meg.
Jardin du Luxembourg
A Luxembourg kert a randevúzók kedvenc helyszíne. A barokk Medici kút, és a királynék szobrai mellett egy halastó is díszíti Párizs egyik ékkövét. A parkban több mint 200 féle alma- és körtefa található, illetve egy működő méhészet is helyet kapott itt.
Palais du Luxembourg
A palotát, mely a firenzei Pitti- palotára emlékeztet, Medici Mária építtette férje, IV. Henrik halála után. Azonban a királyné nem élvezhette a palotát, mivel annak befejezése előtt száműzetésbe kényszerült. A forradalom idején börtönként szolgált az épület, jelenleg a Szenátus üléseit tartják itt. A szomszédban található Petit Luxembourg a szenátus mindenkori elnökének otthona.
St Sulpice templom
A templom leginkább a Delacroix által festett freskójáról (Jákob harca az angyallal) és orgonájáról híres. Utóbbi egyike Párizs legjobbjainak. A templom előtti téren rendezik a Foire St Garmaint (vásár), ahol régiségek, kerámiák és utcaszínház várja az érdeklődőket.